Prológus

 - Nati! Nati, ne szaladj úgy! - kiabálta egy szőke nő egy még szőkébb kislány után.
- Kapj el, anyuci! Ne légy lassú! - kacagott fel a kislány. Édesanyja mosolyogva figyelte, ahogy Natalia egyre beljebb szalad az erdőbe. Tudta, lánya nemsokára ráeszmél, hogy egyedül maradt, s visszajön hozzá. Pár perc múlva meg is jelent, égkék szemeiből könnyek csorogtak.
- Miért nem jöttél utánam?
Natalia felegyenesedett az ágyban. Unta már az anyjáról szóló álmait. Édesanyja meseszép arcát sosem felejthette el. Az órájára nézett. Pontosan 6 óra 6 percet mutatott. Hátborzongató. Felkelt, s az ablakához sétált, elhúzta a függönyt, kinyitotta és kihajolt a friss, tavasz eleji levegőbe. Látta apja fekete Maserati-ját az ő ablaka alatti pázsiton parkolni. Szóval még itthon van, gondolta, mialatt ajkai keserű mosolyra húzódtak. Magára öltötte fekete szatén köntösét, belebújt csinos, hófehér, tűsarkú papucsába, s lesétált a lépcsőn. A konyhapult mellett megpillantotta az apját. Az épp újságot olvasott, s hatalmas bögre kávéját szürcsölgette. Felnézett, jóképű arcán boldog mosoly terült szét.
- Natalia, jó reggelt! - köszönt az egyszem lányának. Az csak némán odabólintott, mialatt felült az egyik bárszékre. A cseléd, Dorothy egyből elé rakott egy újságot és egy doboz energiaitalt.
- Köszönöm - mosolygott a pici, csontos nőre, aki visszamosolygott rá, mielőtt tovább szorgoskodott volna a reggeli készítéssel. Az újság címlapján azonban ez a hír fogadta:

Tizenkét éves a Radens-gyilkosság ügye. Vajon lesz valaha megoldás?

Dühödten áthajította az újságot a helyiségen, mire Dorothy és az apja is összerezzentek. Hát ennek már soha nem lesz vége? Örökké az anyja tragikus halálával lesznek tele a lapok, ezen csámcsognak majd az emberek? Pedig már épp kezdtek rá normálisan nézni a szomszédok, nem pedig sajnálkozva, hogy szegény, pici lány, elvesztette az anyukáját...
Pedig a szomszédok nem is tudják, ó, senki nem tudja, hogy Natalia végignézte anyjának haláltusáját... Idegesen ugrott fel a pulttól, és felszaladt a szobájába. Ideje készülődni a suliba.

Bővített ismertető

Natalia Radens nem akárki. Ő nem! Egy ágy alá bújva nézte végig, ahogy édesanyját brutális módon meggyilkolták apjának haragosai. 66 perc alatt. Ezt a titkot 5 éves kora óta őrzi, s azóta éli kettős életét a Sweetheine városában.
Nappal ő csak egy gimnazista lány, a suli szépségkirálynője, tanulásban penge, sportban nyerő. Éjjel viszont sokkal sötétebb dolgok foglalkoztatják. A tükröt pisztolyra cseréli, tanulás helyett alvilági akciókat tervez, testét pedig nem röpizéssel, hanem kemény tréningekkel edzi. Mert ő nem akárki.
De azt a 66 percet, soha, semmi nem törölheti ki az emlékeiből... És rá élete végéig vadászni fognak azok, akik megteremtették.

Az egész mű szerzői jogvédelem alatt áll, az író, azaz én, Katerina Santana tulajdonában van, lemásolni, sajátként feltüntetni szigorúan TILOS!
A történetben kitalált személyek szerepelnek, aki bármi hasonlóságot vél felfedezni a valóság és a fikció között, téved.